Amikor elkezdtem ifikörözni, még nem is voltunk egyesület. Inkább hasonlított egy nagyobb baráti társaság közös programjaira, amik viszont remek lehetőséget biztosítottak arra, hogy kipróbáljuk magunkat több dologban. Én mindenképpen a kreatív részén fejlődhettem a legtöbbet. Csináltunk újságot, tulajdonképpen annak kapcsán kerültem kapcsolatba először a csapattal. Elhatároztuk, hogy horrorfilmet forgatunk, ebből lett is egy 7 perces intro, amit mondjuk a mai napig nem folytattunk – most már ráírhatnánk a következő jelenetre, hogy „12 évvel később”. 🙂 Adtunk elő színdarabot is közösen, ilyen már a mai csapattal is megvalósult, remélem, a jövőben sem lesz ez másképp.

Nagy élmény volt a sok ifikörös filmnézés is, ezek persze nem nyilvános események, hanem a fő baráti társaságnak a közös bulijai voltak. Halloweenkor horror, ahogy kell, karácsonykor karácsonyi film, a Star Wars 30. évfordulóján pedig az eredeti szinkronos Csillagok háborúját néztük – volna, de éppen mindenki inkább arra figyelt, hogy összejöttünk páran és jól érezzük magunkat. A filmekkel kapcsolatos elkötelezettségemet amúgy lekövethetitek a saját blogomban is (balifilm.blog.hu). 🙂

A legnagyobb dobások természetesen a nagy rendezvényeink voltak. Szerintem sok ember önbizalmát növelte meg a tudat, hogy együtt erre is képesek vagyunk. Megtölteni egy több száz fős nézőteret, ráadásul úgy, hogy a következő évben még többen jöjjenek el – azaz mindenkinek tetszett az előző műsor. Kipróbálhattam a műsorvezetést is, meg minden egyéb szereplést is, amit fent is már taglaltam, ezek nagy dolgok voltak nekem, és emiatt is mindig szeretettel gondolok vissza erre a korszakra, és örülök, hogy részese lehettem.

Ha Te is szeretsz az egyesület tagja lenni, és megosztanád másokkal is az itt szerzett élményeidet, bátran írj ebbe a blogba. Hidd el, egyszer örömmel fogod visszaolvasni a korábbi bejegyzésedet!